A Bethlen könyvtárának története

 

Iskolánk megalakulása és fejlődése nem választható el a Debreceni Kereskedő Társulattól. Elévülhetetlenül érdemük, hogy hazánkban először Debrecenben jöhetett létre a magyar nyelvű szakoktatás első intézménye. Ez a testület már 1714-ben III. Károlytól Kalmártársaság neve alatt kapta nemesi kiváltságlevelét, s mindig sokat áldozott a magyar kereskedelmi szakoktatás fejlesztésére. A Kereskedő Társulat az iskola alapításával, az iskolaépület emelésével a magyar szakoktatás ügyének tett nagy szolgálatot. Erényükre válik, hogy nagyszerű szertárak, gazdag könyvtár megteremtésével, alapítványok létesítésével is elmélyítették ezt az érdemüket.

Amikor a Kereskedő Testület 1873. őszén a reálkereskedelemi iskolát az 1872. évi Szervezeti Szabályzat alapján kereskedelemi szakiskolává alakítja át, az iskola tulajdonában még alig húsz kötetnyi szakmunka található. Ezek főleg szakmunkák és segédkönyvek. A könyvek nagyobb része az államtudományok és a bölcselet köréből valók.

Az 1875-1876-os tanévtől kezdve tudatos törekvés jellemzi a könyvtár gyarapítását. A tanulók hozzájárulásán túl a tanári kar 60 forintot engedélyez erre a célra. A könyvek vásárlásánál abból indulnak ki, hogy „ne csupán mulattató, hanem komoly ismeretterjesztő olvasmányokat is tartalmazzon” a könyvtár.

A következő tanévi értesítő már részletesebben fogalmaz a könyvekkel és a könyvtárral szemben támasztott követelményekről. Az elv: „az ifjúság szellemi szükségleteinek megfelelő munkák beszerzése”. Mert: „nem csak a szigorú kötelességszerű munka végzése által művelődik és neveltetik a fiatalság, hanem az önkéntes munkálkodás által is.” Így folyik a könyvtár gyarapítása egészen az 1881-82. tanév végéig. Ebben az évben ugyanis a könyvtár külön tanári és külön ifjúsági könyvtárra válik szét.

  1. A tanári könyvtár története

A tudományos tartalmú és kereskedelmi szakirányú művek, az egész állománynak mintegy fele, a tanári könyvtárban marad. A külön választott könyvtár kezelését Fábián Lajos Mór tanár veszi át. A tanári kar ettől kezdve a könyvek megválasztásánál azt az elvet követte, hogy „elsősorban oly szakmunkák szerzendők meg, amelyek szorosan az iskola sajátos szakirányát szolgálják, és amelyek a középiskolák tanári könyvtáraiban, vagy közkönyvtárakban rendszerint meg nem találhatók.”

Az 1883-84-es tanévben jelentősen gyarapodik a könyvtár, mert a Magyar Tudományos Akadémia a vallás- és közoktatási miniszter rendeletére 25 forintot és a szállítási költségek megtérítése fejében értékes kiadványaiból 250 darabból álló gyűjteményt juttat, főleg a történelem, valamint a jog- és államtudományok köréből 450 forint értékben a könyvtárnak. A gyarapodás mértéke a következő években is hasonló.

Az 1890-91. évi iskolai értesítőben a könyvtáros, Szántó Sámuel a következőkben jellemzi a tanári könyvtár helyzetét: „könyvtárunk az aránylag csekély dotáczió daczára már is számottevő szakkönyvtárrá fejlődött. A jelen tanévre megszavazott költséget nagyrészt az elodázhatatlanokká vált bekötések és a könyvtárnak járó folyóiratok emésztették fel ugyan, az évi gyarapodás mindemellett elég jelentékenynek mondható.”  ….A könyvtár fejlődését és szakszerű rendezését akadályozó körülmény, hogy egyfelől a rendelkezésre álló öt könyvszekrényben nem helyezhető el czélszerűen, másfelől a szekrények számára nincs alkalmas külön helyiség, amely bajokon az iskola számára emelendő épületben tervezett külön könyvtári terem lesz hivatalos segíteni.”

Az építendő iskola szükségességéről szól az igazgató jelentése is.

„Az önálló épület kérdése ennélfogva oly égetően sürgős, hogy megoldása többé nem volt elodázható, mert ha szép tanhelyiségeink eddig a szükségletnek megfeleltek is, megakasztották intézetünket fejlődésében, amennyiben a jelentkezők valamennyijét nem fogadhattuk be, s könyv- meg szertáraink gyarapításában is meg kellett állapodnunk, pedig bármilyen intézmény stagnálása egyenlő annak elbukásával.”

Az iskola hőn óhajtott vágya hamarosan teljesült, hiszen az 1892-93-as tanévet már a mai mértékkel mérve is, korszerű, új épületben kezdhették meg. Ez új helyzetet teremtett a könyvtár fejlődésében is. A tanári könyvtár célszerű, külön helyiséget kapott. A könyvszekrények fenyőfából készültek, faragványokkal díszítettek, felső részüket üveg zárja, alul pedig faajtók. Az 1892-93-as értesítő közli a könyvtár teljes betűrendes címjegyzékét is. A címjegyzékben kimutatott állományon kívül a könyvtár kiegészítő része volt:

  • az iskolai kézikönyvek (tankönyvek),
  • az iskolai értesítők,
  • az üzleti iratminták gyűjteménye.

A tanári könyvtár állománya az ifjúsági könyvtár különválásától 1882-1888-ig az iskolai tantárgyaknak megfelelően volt elrendezve. Az addig használt szakrendszer tökéletesítését tette lehetővé a könyvtár minden szempontból ideális elhelyezése. Az új szakrendszer kidolgozása azonban nem is volt olyan nagyon egyszerű. Erről vall az iskola könyvtárosa: „Aki valaha csak középszerű könyvtár rendezésével is foglalkozott, az ismerni fogja azokat a nehézségeket, amelyek a különböző tartalmú művek szakcsoportosításánál, betűszerinti rendezésénél, a mű kötet vagy füzet szerinti minősítésénél stb. fölmerülnek. És ismerni fogja azokat a különböző felfogásokat, amelyek még nagyobbszerű könyvtáraink rendszerének megállapításában is érvényesültek. Tény, hogy sok dolog eldöntése általános érvényű norma hiányában tisztán a rendező egyéni felfogására van bízva.”

Az 1912-13-as tanévben leltároztak a könyvtárban. Eredménye: a törzsállomány összesen 2028 mű 3673 kötet 705 füzet. Értéke 15411 korona 30 fillér. Közben elkészült a könyvtár cédulakatalógusa is. A szak szerinti címtárt is előkészítette a könyvtáros, Sebestyén Dezső a nyomtatáshoz. Az  1913-14-es tanévben még szépen gyarapodott az állomány, a növekedés értéke az ajándékokkal együtt elérte a 818, 10 korona értéket.

Az I. világháborús évek eseményei, súlyos gazdasági körülményei miatt a könyvtár sem kaphatta meg a szokásos évi dotációját, így csak a folyóiratokra, az előző években megrendelt művekre és a Magyar Tudományos Akadémia kiadványaira futotta a kevés összegből. A háború befejezése után a könyvtárt újrarendezik. A szaporulat ekkor is csak a régebbi adományokból származó egyes művekből, a Magyar Tudományos Akadémia műveiből és a hivatalos ajándékokból áll.

  1. Az ifjúsági könyvtár története

Ilyen cím alatt csak az 1882-83-as tanévtől szerepel, de alapjait már akkor megvetik, amikor határozottan kidomborodik az iskola kereskedelemi szakjellege. A könyvtár gyarapodásáról a tanári kar már az 1873-74-es tanév óta gondoskodott oly módon, hogy a közös könyvtárba az ifjúságnak szánt olvasmányokat is beszerezték. Az 1875-76-os tanévtől kezdve pedig a tanulók könyvtárhasználati díjat, fejenként két osztrák forintot voltak kötelesek fizetni. Az ebből befolyt összegből az első ilyen szerzemények az „Olcsó könyvtár” számai és a „Kis Nemzeti Múzeum” könyvei voltak az 1876-77-es tanévben. 1882-ben létrejön az iskola önképzőköre, amely ekkor 72 tagot számlál. Minden tag havonként 20 korona tagsági díjat fizet, s ezt az összeget a pályadíjak jutalmazására és a könyvtár szaporítására fordítják. A könyvtárnak ugyanis kiegészítő részét képezte az önképzőkör, s fő célja a magyar irodalom, s különösen az, hogy

 „költőink benne teljesen képviselve legyenek és így az ifjúság költőinket közvetlenül megismerni tanulja.”

Ettől az évtől kezdve önállósodott az ifjúsági könyvtár, s minden tekintetben külön kezelik a tanári könyvtártól. Az 1885-86-os évben egyesítik az ifjúsági és az önképzőköri könyvtárat a tanári kar határozata alapján. Céljuk, hogy összegyűjtsék az ifjúság számára a klasszikus és a szakmai „nevezetesebb” műveket. Ekkor 200 forintot fordítanak a beszerzésre. Így már közel 600 művet tartalmaz a könyvtár 750 kötetben. Az évről évre örvendetes gyarapodást céltudatos válogatással érik el: „Szépirodalmunk köréből kiválogatjuk azt, ami valóban szép és az ifjúság kedélyére képzőleg hat, és az idegen szépirodalmak köréből csak azon műveket, melyek irodalomtörténeti szempontból fontosak.”

1892-ben az ifjúsági könyvtár is külön helyiséget kapott az iskola új épületében. Két teremben helyezték el a könyveket, melyek négy nagy szekrényt töltöttek meg, s úgy, hogy bármely kívánt mű azonnal fellelhető volt. Az egyik termet olvasóteremnek használták. A könyvtár már többféle nyilvántartást vezet. A könyvek a beérkezés sorrendje szerint folyószámot kapnak. Kétféle címjegyzék van: szám szerinti és betűrendes. Az előbbit csak belső használatra készítik. Hetenként egyszer van könyvosztás minden osztálynak. Ennek rendszere a következő: minden növendék az év elején egy kis katalógust kap, mely osztályonként más-más színű. Erre a neve után felírja a kívánt művek számát, lehetőleg többet, hogy ha valamelyik nincs bent, mást kaphasson. Ezeket a cédulákat az osztálykönyvtárosok összeszedik, a könyvtáros felügyelete alatt kikeresik a kívánt könyvet. Ezt a tanár bejegyzi, az olvasók pedig a meghatározott időben a könyveket a cédulával együtt átveszik. Amikor pedig visszahozzák a könyvet, a cédulán kihúzzák a beadott könyv számát, s a könyvvel együtt a cédulát is beadják. Nagy gondot fordítanak a tanulók olvasmányainak irányítására is.

„Hogy a magánolvasmány a tanításra nézve minél gyümölcsözőbbé váljék, az egyes osztályoknak kiválóan ajánlott művek jegyzéke külön is össze van állítva a könyvtár helyiségében kifüggesztve. Az illető művek nagy része több példányban is megvan, úgyhogy az ifjúság részére mindig hozzáférhetők.”

Az 1900-as évektől is szépen gyarapodik az állomány. Általában évente 100 koronán felüli értékben. Az 1904-05-ös évben az Ifjúsági Otthonnak átadják használatra a magyar remekírók összes műveit, valamint a jelesebb irodalmi, történelmi és földrajzi műveket. Itt ezeken kívül még az olvasók rendelkezésére állnak a „pártállást nem foglaló napilapok, szépirodalmi folyóiratok és egy előkelő német képes folyóirat.” Ugyanitt berendeztek egy kézikönyvtárat is, amely lexikonokat, atlaszokat tartalmaz. ide került az összes magyar klasszikus mű is. A tanári könyvtár folyóiratai közül az Ethnografia, Uránia és Herkules címűeket is itt olvashatják a tanulók. Azért teremtették ezt a lehetőséget, mert: „hangoztatnunk kell, hogy hány ifjú nem olvashat a szülői háznál napilapokat, szépirodalmi folyóiratokat; nem ismeri a világ folyását, nincs tudomása a nevezetesebb mozgalmakról, s az emberiség haladásáról. Az otthonban pedig mindezen dolgokról értesülhet De áldásos Otthonunk társadalmi tekintetben is. A növendék társaival naponként értekezik, kicserélheti gondolatait, modort tanul a másiktól, s így a magaviselet esetleges szögletességei észrevétlenül lecsiszolódnak.”

Az 1912-13-as tanévben az ifjúsági könyvtárban is leltároztak. A teljes állomány 2578 művet foglalt magába 2703 kötetben. Az 1914-15-ös tanévtől kedve új beszerzésekre csak igen keveset fordíthattak, hiszen a háborús idők súlyos gazdasági körülményei többet nem engedtek. A növendékek olvasókedve is megcsappant. A háború utáni évek rendezetlen viszonyai súlyos problémákat hoztak a könyvtár életébe is. Nem fejleszthették, elhelyezése sem volt ideális a sötét fűtetlen folyosókon használatát lehetetlenné tették. A szaktanároknak nem állt módjukban, hogy irányítsák tanulóik olvasmányait. Csupán a kötelező olvasmányok kiválogatására és a tanulók olvasmányainak az osztályban történt kicserélésére szorítkozhattak.

  • A polgári fiúiskola könyvtárának története

Az 1902-03-as tanévben indult ez az új tagozat. Ezzel Debrecen lakosságának régóta jogos igénye teljesült. A feladata az volt, hogy ipari és kereskedelmi, valamint mezőgazdasági pályára készítsen elő, s gyakorlati képzést adjon. A város a tagozat megalapításához rendkívüli segélyként 6000 koronát, rendes évi segélyként 8000 koronát szavazott meg. Ebből az összegből telt arra is, hogy még az indítás évében megalapozzák a tagozat ifjúsági könyvtárát. Az állomány összetételét így jellemezték: „a művek legnagyobb része az I. és II. osztályos növendékek értelmi fejlettségéhez mérten – elbeszélő, de az erkölcsi, hazafias és gyakorlati nevelés szolgálatában csaknem valamennyi kiváló munka. Van azonkívül néhány népszerű, a növendékek felfogásához alkalmazott földrajzi, természettudományos s egyéb komolyabb mű. Növendékeink dicséretére válik, hogy e komolyabb irányú műveket legalább is oly készséggel olvasták, mint az elbeszélő tartalmúakat.

Kéthetente tartottak kölcsönzést osztályonként külön-külön.

„Ennek napját mindig örömmel és érdeklődéssel fogadták tanulóink, kik mindnyájan igen szorgalmasan olvasgattak.”

Az 1917-18-as tanévben a háború már ötödik éve gátolja a könyvtár fejlesztését. Így ebben az évben már csökkenés tudnak kimutatni, mert az elrongálódott könyvek kicserélésére sem telik már. Gondot okoz az elveszett könyvek pótlása is, mert a kiadóknál nem lehet hozzájutni. Ezért minden apróbb bevételt a köttetésekre és javításokra fordítanak. 1919 januárjában szervezetileg különválik intézetünktől a polgári fiúiskola, így a könyvtár is, és önállóan működik tovább.

  1. A női felső kereskedelmi iskola könyvtárának története 1913-19-ig

Az iskola az ország első női kereskedelmi iskolájaként indult. Könyvtárát is ebben az évben alapították a háborús évek nehézségei közepette. Az állomány kialakításánál tekintettel voltak a lányok gondolat- és eszmevilágára. A kötelező olvasmányokon kívül a magyar és világirodalom klasszikus művei mellett az új, modern műveket is beszerezték. A szakmai tárgyú könyvek közül elsősorban közgazdasági és szociológiai munkákat vásároltak. 1919 januárjában ez a tagozat is elválik az intézettől, s önálló igazgatással működik tovább.

Az iskola könyvtáráról 1975-től napjainkig

Bancsi Erzsébet a könyvtár első kinevezett, főhivatású könyvtárosa volt 1975-től 2013-ig. Első nagy feladata a több mint 120 éves könyvtár leltárának, állományának rendezése volt. Az érvényben lévő „Irányelvek” előírták ugyanis a tanári és az ifjúsági könyvtár összevonását, egységesítését. Így újra kellett kezdeni a könyvtári nyilvántartást.

Alig fejezte be, a könyvtárnak is költöznie kellett az iskolával együtt az időközben életveszélyessé vált épület miatt. A Vénkerti Általános Iskola 2x3 m-es kis helyiségébe szorult a könyvtár, de oda is csak az állomány kis hányada kerülhetett át: a kézikönyvek és a kötelező olvasmányok. Ez az időszak a két iskola közös együttműködésének a korszaka volt. Később az alma materbe való visszatérés után a könyvtárban egyedüliként már gázfűtés lett az épületben. A könyvtári munka immáron a teljes állománnyal folytatódott. A muzeális értékű könyvek újra állománybavétele volt az első feladat, hiszen a közel 5000 kötet nyilvántartásba vétele égető volt. Nagy szaktekintélyű, tudós szakember, Bertók Lajos segítségével sikerült az akkori pénz- és értékviszonyok alapján tisztázni pénzügyi szempontból is az állománynak ezt a részét. Közben természetesen kölcsönzés mindig volt.

Újabb költözés következett, ezúttal a teljes állományt költöztetni kellett az új átmeneti helyre, a volt Tanítóképző Liszt Ferenc utca épületébe. A könyvek nagy része összekötözve raktárban, a legfontosabbak, a legkeresettebbek Dexion-Salgó polcokon a kb. 4x3 m-es helyiségben. A viszonyok ellenére mégis sikerült nagyobb zökkenőktől mentessé tenni a könyvtári szempontból is az iskolaépület befejezéséig tartó időszakot.

A visszaköltözéskor a könyvtár új termeket kapott, a korábbi felnőttoktatás irodahelyiségeiként funkcionáló „szobákat”.  Ezekről kiderült, hogy méretüknél fogva sem teszik lehetővé a könyvek ideális elhelyezését, és az olvasói használatnak sem kedveznek. Megmaradtak a tanítóképzős polcok, a felújítók által a fal köré beépített szekrények pedig gyengék, méretük sem felel meg a szabványnak, az olvasóterem még fél osztály elhelyezését sem teszi lehetővé. A könyvtár régi, gyönyörű fából készült üveges-zárt szekrényei pedig a Tóth Árpád Gimnáziumba kerültek át.

A kedvezőtlen elhelyezést kárpótolja az állomány összetétele, amely értékes, gazdag szak- és ismeretterjesztő műveket, valamint szépirodalmat tartalmaz. Mindez köszönhető annak is, hogy az államosítás utáni időszakban hozzáértő szakemberek, többnyire magyar tanárok voltak az állomány gyarapítói, úgy mint dr. Szegedy Gusztávné és Filep Tibor. Az 1990-es évek végén a könyvek száma meghaladta a 20000 kötetet. Sikerült a folyóiratokat is számba venni és évfolyamonként hozzáférhetővé tenni 25-30 évre visszamenőleg. 1975-ben még kb. 50 darab hanglemez volt a könyvtárban, ez a szám 1997-re elérte a 300-at. Az 1980-as évek végétől kezdték gyűjteni az oktatást segítő videokazettákat felvételek, vásárlás és pályázat útján, 1989-től pedig az iskola történetében szempontjából fontos, saját készítésű videofelvételeket is őriz a könyvtár. Később CD-lemezek és CD-ROM-ok beszerzése is megkezdődött és folytatódott a DVD-lemezekkel. A DVD-lemezek száma mára több mint 250 darab.

A könyvtári nyilvántartás 1995 decembere óta számítógépen történik. A megvásárolt SZIRÉN nevű integrált könyvtári rendszer lehetővé teszi a munka teljes gépesítését, megkönnyíti a különböző munkafázisokat, a több szempontú visszakeresést, az adatbázisokban való tájékozódást. Az 1995-96-os tanévben az állományellenőrzés is már a program segítségével végezték.

.

A könyvtártörténet forrása az iskola „A 140 éves Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola Jubileumi Évkönyve 1957-1997” című évkönyvében megjelent, Bancsi Erzsébet által írt „Az iskola könyvtárának története” című írás. 

Kérdésed van? Keress minket bizalommal!     felveszem a kapcsolatot